Többe kerül az energiahálózatok működtetése az elszálló áram- és gázárak miatt, ezért kell emelni az úgynevezett rendszerhasználati díjakat. A gáznál októbertől emelkedik, az áram esetében már nyáron megemelték az átviteli díjat.
A rendszerhasználati díjak sok esetben több ezer forinttal is drágultak, amit alapvetően a fogyasztás alapján fizetendő, úgynevezett átviteli díjak okoznak.
„Az áramellátáshoz szükséges rendszereket, vezetékeket, transzformátorokat fenn kell tartani, a karban kell tartani, ott emberek dolgoznak, gépek, eszközök működnek, ezekhez pedig éppúgy energia kell, mint akár itthon működtetni mondjuk egy gázrezsót vagy felkapcsolni a lámpát. Ezeknek a díját fizetjük meg a rendszerhasználati díjban” – magyarázta Holoda Attila energiapiaci szakértő az RTL Hírdónak.
Az áram esetében az Energiahivatal
Gulyás Gergely miniszter akkor azt mondta, ez nem jelent plusz bevételt az államnak.
„A rendszerhasználati díjat az MVM annak megfelelően számolja ki, hogy mennyi a valós költsége a rendszerhasználatnak. Tehát ott semmilyen plusz állami bevétel vagy akár céges MVM bevétel nincsen. És hogy a rendszerhasználati díj radikálisan megnövekedett volna, ebben én nem vagyok olyan száz százalékig biztos” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a július végi Kormányinfón.
„Most azért tapasztaljuk ezt a brutális emelkedést a rendszerhasználati díjban, mert ez egy piaci szolgáltatás, amit ők végeznek, de ugyanúgy a piacról szerzik be hozzá az energiát és az energia-áremelés az őket éppúgy érintette, mint a fogyasztókat érinti” – tette hozzá Holoda Attila a csatornának.
A rendszerhasználati díj emelése októbertől a gázszámlákon is látható lesz. A köbméterenkénti 20 forintos drágulást azonban a számlának csak a rezsicsökkentéssel fizethető mennyiségen felüli részében érvényesítik. Ez az úgynevezett lakossági piaci ár, ami októberben, novemberben és decemberben nagyjából 752 forint lesz köbméterenként.
Azt, hogy januártól mennyi lesz a gáz ára, várhatóan december második felében határozza meg az Energiahivatal.
---------------------------------------------------------
Tanulj meg okosan bánni a pénzzel, érd el a pénzügyi céljaid és élj szabadon, anyagi biztonságban!
Szabadulj meg a hiteleidtől és tanuld meg jól kezelni a pénzt, hogy azt eszközként használva elkezdhess igazi vagyont építeni!
KÉREM AZ OKTATÓANYAGOT ÉS A BÓNUSZOKAT!
Ebben a tananyagban minden benne van, ami kimaradt
-------------------------------------------
Keresetlevelében az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy:
Az uniós jog
A 714/2009 rendelet
2 A 714/2009 rendelet (3), (14) és (16) preambulumbekezdése értelmében:
„(3) Jelenleg […] a Közösségben a villamos energia egyenlő feltételekkel és megkülönböztetés vagy hátrányok nélkül történő értékesítése akadályokba ütközik. Különösen a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés és az egységesen eredményes hatósági felügyelet hiánya jelent több tagállamban is problémát, és továbbra is léteznek elszigetelt piacok.
[…]
(14) Megfelelő, hosszú távú területi jelzések rendszerére van szükség, amely azon elvre épül, hogy a hálózati hozzáférési díjak szintjeinek tükrözniük kell az érintett régió termelésének és fogyasztásának egyensúlyát, a termelők és/vagy fogyasztók hálózati hozzáférési díjai közötti különbségtétel alapján.
[…]
(16) A villamos energia belső piacán kialakuló valódi verseny előfeltétele a megkülönböztetéstől mentes és átlátható hálózathasználati díj, beleértve az átviteli hálózat rendszerösszekötő távvezetékeinek használatát is. E távvezetékek rendelkezésre álló kapacitását a biztonságos hálózatüzemeltetés biztonsági szabványainak megfelelő legmagasabb szintben kell meghatározni.”
3 E rendelet 11. cikke a következőképpen rendelkezik:
„A [villamosenergia‑piaci átvitelirendszer‑üzemeltetők európai hálózatánál (villamosenergia‑piaci ENTSO)] az e rendelet 4–12. cikkében, valamint a 347/2013/EU rendelet 11. cikkében említett tevékenységek elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átvitelirendszer‑üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a tarifák kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és megfelelőek.”
4 Az említett rendelet 14. cikke a következőket írja elő:
„(1) A hálózati rendszerüzemeltetők által a hálózati hozzáférés tekintetében alkalmazott díjaknak átláthatóaknak kell lenniük, figyelembe kell venniük a hálózatbiztonsági követelményeket, és tükrözniük kell a ténylegesen felmerült költségeket, amennyiben azok megfelelnek egy hatékonyan működő és szerkezetileg hasonló hálózati rendszerüzemeltető díjainak, és megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazzák őket. A díjak nem lehetnek távolságfüggőek.
(2) Adott esetben a termelőkre és/vagy fogyasztókra alkalmazott díjak szintjének közösségi szintű területi jelzéseket kell szolgáltatnia, és figyelembe kell vennie a hálózati veszteségeket és az okozott szűk keresztmetszetet, továbbá az infrastrukturális beruházási költségeket.
(3) A hálózat‑hozzáférési díjak meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) az átvitelirendszer‑üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus ki‑ és befizetéseit;
b) a ténylegesen teljesített ki‑ és befizetéseket, csakúgy, mint az előző időszakok adatai alapján a jövőbeni időszakokra becsült kifizetéseket.
---------------------------------
Rengeteg olyan weboldal van, ahol kérdőívek kitöltésével lehet pénzt keresni, azonban nem mindegyik ugyanolyan jó.
Van amelyik többet fizet, van amelyik kevesebbet, van amelyik nem érhető el Magyarországról, és van amelyik ugyan elérhető, de nincsenek felmérések a magyar célközönség számára. Az alábbi listában azok a kérdőíves oldalak szerepelnek, amiket kipróbáltam, és itthonról is megfelelően működnek.
kérdőívek>>>
---------------
– Magyarország – mivel a hálózatokhoz való hozzáférés díjainak a megállapítása során figyelmen kívül hagyta a rendszerüzemeltetőknél ténylegesen felmerült költségeket – nem teljesítette 2013. április 17‑i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2013. L 115., 39. o.; helyesbítések: HL 2014. L 283., 81. o.; HL 2018. L 167., 37. o.) módosított, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 15. o.; a továbbiakban: 714/2009 rendelet) 14. cikkének (1) bekezdéséből és a 347/2013 rendelettel módosított, a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 36. o.; helyesbítések: HL 2009. L 229., 29. o.; HL 2009. L 309., 87. o.; a továbbiakban: 715/2009 rendelet) 13. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, és hogy
– Magyarország – mivel elmulasztotta létrehozni a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 55. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 94. o.) 37. cikkének (17) bekezdése és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 94. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 97. o.) 41. cikkének (17) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szembeni jogorvoslathoz való jog biztosítását szolgáló megfelelő mechanizmust – nem teljesítette a 2009/72 és 2009/73 irányelv említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=228671&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=
&occ=first&part=1&cid=10828512
