2011. november 30., szerda

Miért nem veszek új holmit?



De szeretnék gazdag lenni,

Egyszer libasültet enni,

Jó ruhába járni kelni,

S öt forintér kuglert venni.

József Attila


Kedves Jézuska. 
Nem akarok sokat a fa alá, csak azt szeretném, 

 az az ember, aki ezeket a sorokat olvassa, boldog legyen...


 Akarom, hogy a súlyos betegek meggyógyuljanak.. 

Akarom, az embereknek ne legyen gondjuk a megélhetéssel, legyen meleg lakásuk, ételük... 

Kívánom minden embernek a barátságot, szeretetet, egészséget... 


                                     
A kudarcot vallottak kilencven  százaléka valójában nem bukik el... egyszerűen csak feladják.
      




Miért nem veszek új holmit?


Szeretnék, de nem veszek. 

Hogy miért? 

Meg van rá az okom.

Alapesetben, hogy jelenlegi nagyszerű fogyasztói társadalmunk továbbra is ilyen kiválóan működjön, 

minden szükségletünket új termékekkel kellene kielégítenünk – lehetőleg kölcsönből.


Mindenekelőtt azonban az életfeltételeinket biztosítandó, laknunk és táplálkoznunk kell.


Tegyük fel, hogy nem lopjuk a gázt, az áramot vagy a tűzifát: akkor ez, a vegetáció szintjén is, legalább a fizikai átlagbér összege, vagyis 100E Ft/hó körül van 
(akinek ez alatt van a jövedelme, arról ne is vegyünk tudomást, a mostani trend szerint).



Ezek szerint a lakhatással és az éhenhalás elkerülésével a lehetőségek számukra véget is értek. 





Azt fel sem merem vetni, vajon miből fizetne bármiféle törlesztést, miből venne a szerencsétlen bútort, ruhát, könyvet, színház- vagy mozijegyet, telefont, internetet, televíziót (és ezek rezsijét), miből utazna, sportolna, ne adj isten, kocsmázna, vendéglőzne, tartana háziállatot, autót, vállalna netán gyereket (mennyi is ez összesen, havi szinten?)?! Mégis megteszi. Hogy csinálhatja?


Persze, legtöbben nem egyedül élnek: feltehetően a házas- ill. élettárs is megkeresi a minimálbért, a rezsi pedig csak kicsivel nagyobb. Ebben az esetben már könnyebben élhetnek. 
Számottevő vásárolgatásra ugyan elviekben még mindig nem gondolhatnak, mert még ebből a két pénzből sem sok jut, az országban pedig gyakorlatilag már mindenki, akinek szüksége lenne a hitelre, az BAR listás (vagy eleve hitelképtelen), de a ritka kivétel sem akar észhez térni, nem veszi észre, hogy mire kifizeti a vásárolt új terméket, addigra az programozottan tönkre is meg. 

Jöhet az újabb hitel, az új cuccra! De valahogy azért itt is csak jut erre is, meg arra is.



Jobb a helyzet eggyel feljebb: a középosztály már, 

igaz, ereje megfeszítésével, tarthat autót is: egy 
újabb lépcső a boldogsághoz
 (az viszont, hogy az utakon szembejövő
kocsikra miből futja,és kinek,
 az már végképp fel nem fogható)! 

Utazni, művelődni, bármilyen kis luxust élvezni (papíron) azonban még ők sem sűrűn tudnak.
 Legalábbis nem villognak. 

Ők már okosabbak, a készpénzt senki sem látja, utazni meg Bécsből kell.



A gyermekvállalás, mondhatnánk, a gazdagok privilégiuma, minden józan emberi számítás szerint kizárólag a felső társadalmi réteg vállalhatna felelősségteljesen gyermeket, ennek ellenére (a szociális rendszer hathatós támogatásával) a legtöbb kisember szegény helyre születik, esélytelenül, de családfenntartóként jön a világra .
Bár a társadalom nem akar róla tudomást venni, a fentiekből csak alábbi, egymást nem kizáró következtetések vonhatók le:

1.) az emberek nem annyit keresnek, mint amennyi a bejelentett jövedelmük, különben nem élnének meg úgy, ahogy élnek, a keresetéből ugyanis a létfenntartáson felül senkinek, semmire nem futná,

---------------------------------------------------


2.) csak az nem lop, csal, hazudik az állam kárára, aki nem bír, persze, ők a szükségből erényt csinálnak… és csak ők nem tolerálják a többiek ügyeskedéseit,



3.) az emberek a legális keresetüket is lehetőleg a fekete(lengyel ill. lomis) piacon és feketegazdaságban (szolgáltatások) költik el, mert ott minden megfizethetőbb,
4.) szinte minden magángazdaság, kis- és középvállalkozás tönkremenne, ha nem csalna, ha bevallana, és befizetne mindent. És akkor ki fizetne adót?


Össznépi játék, hajrá, MAGYAROK! Csak így tovább! 
Ebből lesz valami!



Itt tartunk. 


Ezért nem veszek új holmit. 

Kiábrándultam. 

Inkább meditálok. 

Pusztuljon a piacgarázdálkodás!

ez az ország meg nem a gazdagok, hanem a szegény kisemberek országa,

 akik csak élni szeretnének, enni, a gyerekeiket iskoláztatni, meginni hét végén a sört

a pörkölt mellé, de itt nem hogy sör, de már pörkölt és lassan kenyér sincs.



Hogyan él az öko?

1. Szelektív hulladékgyűjtés
2. Környezetei erőforrások mérsékelt használata (víz, áram,
fűtés)
3. Megújuló energiák használata, zöld energia (nap, szél, föld
hője)
4. Nejlonzacskó mellőzése (100 év alatt bomlik le)
5. Ökológiailag lebomló tisztítószerek használata
6. Kerékpározás (amikor csak lehet)
7. Tömegközlekedés használata autó helyet
8. Gyerekek környezetvédelemre nevelése

"Amint az utolsó fát kivágtuk, az utolsó halat kifogtuk és az utolsó
folyót is megmérgeztük, rájövünk, hogy a pénz nem ehető."

Ha te kedves Barátom még is új dolgokra vágysz..



Fogjunk össze a magyarokért!

Vásároljunk minden karácsonyi ajándékot ismerős vagy ismeretlen de magyar vállalkozótól, így támogatva a multikkal szemben magyar kereskedőket, szolgáltatókat, termelőket

A szomszédtól, aki katalógusból árul, a mestertől, szakemberektől a képzőművésztől közvetlenül, a zenésztől, aki eladja a CD-t, a baráttól, aki interneten kínál valamit.

Engedjük meg, hogy a pénz a hétköznapi emberekhez áramoljon, és ne pedig a nagy multinacionális cégekhez, és így több magyar embernek lesz boldogabb karácsonya

Támogasd a hozzád közelálló magyar kisvállalkozókat!!


„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.” 
(Gróf Széchenyi István)

kérlek szépen segíts, ha teheted adj vért, jelentkezz donornak, ha nem akkor továbbítsd 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése