Milyennek jósolták 2010-et 100 éve?

Milyennek jósolták 2010-et 100 éve?

Tengernyi jóslat született az elmúlt évszázadban arról, milyen életet él majd 2010-ben az emberi faj, de ebből alig néhány közelíti a valóságot.

Őseink szívrohamot kapnának, ha látnák, hogyan élünk ma. Az 1900-as évek elején bőven születtek jóslatok arról, milyen lesz az élet 100 év múlva, azaz a számunkra jelenidőként megélt 2000-es években, és a vicces tévedések mellett akadtak megdöbbentően helytálló előrejelzések is. Mindenki szeret a jövőn töprengeni, ez már az 1900-as évek elején is így volt. Érdekes elképzeléseket vázolt többek között az amerikai Ladies Home Journal is. Nézzük, mit találtak el és miben tévedtek!

Hosszabb, gyorsabb, magasabb élet
Elsők közt jósolták meg például, hogy az átlag testmagasság 10 centivel nő, az átlagéletkor 50 évre tolódik (az akkori 35 helyett), az emberek a lakótelepekről külvárosokba költöznek, a panelházakat pedig egyenesen betiltják, a közlekedés pedig új technológiákkal hihetetlen mértékben felgyorsul. Abban igazuk lett, hogy a javuló életkörülmények az emberi élet minőségének és hosszának javulását jelentik majd. A közlekedés szintén megváltozott, már nem gőzössel vagy lovaskocsival járunk, a száz évvel ezelőttihez képest óriási távolságokat teszünk meg percek alatt.

Tökéletes csend és autómentesség

A lap jóslata szerint egyetlen autót sem találunk majd a 2000-es évek nagyvárosában. Minden közlekedési eszköz jóval a föld alatt vagy fölött jár majd, alagutak vezetnek be a talajszint alá, illetve mozgójárdák viszik fel az embereket a magasba épített járművek pályáihoz. A városokban emiatt nem hallható majd semmilyen járműtől származó zaj. Óriási tévedés. A legtöbb városban megsokszorozódott az autók száma, bár mindenhol próbálják már csökkenteni a városi forgalmat. A metrók és sínen futó gyorsvonatok valamelyest megfelelnek az elképzelésnek, de jelenleg a világ legzajosabb helyei épp a nagyvárosok.

Hajózni fogunk, nem repülni
Bár lesznek még a világban légi járművek, ezek sosem vehetik fel a versenyt a villámgyors autókkal és hajókkal, amiket a hétköznapi ember használ. A levegőbe emelkedő járműveket csak katonai célokra, esetleg tudományos kutatáshoz vagy teherszállításra használják. Mivel ez a jóslat még jóval a Wright fivérek találmányának köztudatba robbanása előtt született, nem hibáztathatjuk száz évvel ezelőtti embertársainkat tévedésükért. A léghajók korában valóban nem tűnhetett reálisnak a mai légiközlekedés valósága.

Szúnyogtalanság

Se a szúnyog, se a légy nem lesz ismert a 2000-es években. Nem kell szúnyoghálót használnunk, hiszen rég kihaltak ezek a rovarok. Mivel a mocsarakat felszámolják, a vizeket kémiai anyagokkal kezelik, és már a lovak is rég kihaltak istállóikkal együtt, a szúnyogoknak és legyeknek esélyük sem marad a túlélésre. Valóban nagy erőkkel irtjuk a rovarokat, és mára az általuk terjesztett betegségeket, mint például a malária, sikerült szinte teljesen megszűntetni. Ennek ellenére egy teljes faj kiirtása valószínűleg lehetetlen és környezetvédelmi szempontból nem is javallott lépés.

Óriáseper, fügekánaán

A jövő embere alma méretű epret, szedert és málnát eszik majd. Napi egy szem gyümölcs fejenként fedezi minden szükségletünket. Az eper és málna óriási, magas bokrokon csüng, egyetlen sárgadinnyével pedig egy nagy család is jól lakik. A cseresznye, dinnye, szilva, alma, körte, barack és minden bogyós gyümölcs mag nélkül terem meg. Az Egyesült Államok óriási fügetermesztő birodalommá válik. A mi szempontunkból kissé nevetséges elképzelések ezek, pedig akár valóság is lehetne. Ha a génmanipulációt nem tiltanák szigorú törvények, szinte bármit meg lehetne alkotni egy laborban - dinnye méretű epret vagy földből növő banánt is. A fügés elméletről sajnos nem tudni, honnan jött, de biztos logikusnak tűnt.

Elem helyett kvantumgenerátor

A technológia fejlődésének léptéke össze sem hasonlítható más területekével, így ebben a témában okosabb az 1999 végén született jóslatokat megnéznünk az elmúlt évtized fényében. A Wired Digital egyik fejlesztője például helyesen jósolta meg az internetes ügyekkel kapcsolatos perek rohamos megszaporodását, egy másik kollégája pedig a netes kereskedelem példátlanul gyors elterjedését látta előre.

Tévedések is akadnak persze, a Lycos egyik fő kutatója például biztosra vette, hogy a billentyűzetek ideje 2000 után végleg lejár, ezért legtöbb hordozható eszközünket hangvezérlés és érintőceruza használatával fogjuk irányítani. Az érintőképernyő uralmát senki sem jósolta meg akkoriban, hiszen a technológia nem volt még túl fejlett. De akadnak a valóság lehetőségein túlmutató jóslatok is, mondjuk Arthur C. Clarke azon elképzelése, hogy a 2000-es években hordozható kvantum generátorokkal csapoljuk meg a világegyetem energiáját, így egyszerűsítve gépeink használatát.

Tengernyi jóslat született az elmúlt évszázadban arról, milyen életet él majd 2010-ben az emberi faj, de ebből alig néhány közelíti a valóságot. De ha megpróbáljuk elképzelni, mit fognak csinálni utódaink például 2100-ban, könnyen rájövünk, miért nehéz reális elméleteket alkotni a jövőről.