2014. december 2., kedd

Karácsonyi gondolatok


Adj magadnak minden nap egy órát teljes csöndben miközben, az életeden elmélkedsz, sikereiden vagy kudarcaidon - s éppen nem pénzért futkosol

Vendégtoll. Egy rovat a külsős írók számára. Nem amolyan levelezgetős-üzengetős szájkarate, hanem mondjuk ilyen


Új ünnep készül

„Az ünnep végső soron nem más, mint mikor a tény teljesen telítődik valóságtartalommal. Akkor azt ünnepinek érezzük” (Pilinszky János)

Hamarosan mindenki ünnepel. Családok, cégek, oktatási intézmények. Mindenki szeretni akar, legalább három napig.

Valóban mindenki ünnepel? Képzeljük magunk elé a magányosokat, a hajléktalanokat vagy a kataklizma sújtotta vidéken élő gyerekeket, anyákat, öregeket.

Furcsa megosztottság van jelen az emberiség között így karácsony idején is. Egyrészt szeretnénk nyugalomban élni jóléttel egybekötve, másrészt sokan csak magukra gondolnak, - saját komfortzónájukat megteremtve – és észre sem veszik embertársaikat, talán még pusztítják is őket. Itt nem fegyverekre és agresszióra kell gondolni. Lenézés, megvetés, elutasítás, nemtörődömség, közömbösség a legszörnyűbb tettek, amit nap, mint nap mi is elkövethetünk. És ez is bűn.

Ám még így is van valami különös szépsége a karácsonynak, annak ellenére, hogy valójában semmi köze sincs Jézus Krisztus születéséhez, hiszen pontos idejéről semmit sem tudunk, a Biblia erről nem számol be. Maga a karácsony ünneplése is a ma ismert módon csak egy üzleti megfontolásból kinőtt ünnep, ami mindössze másfél évszázadra tekint vissza.

Megszületik Valaki, akit a világ nagyobbik felén megváltójuknak vallanak az emberek.

A kisded felnő, tanít, majd feláldozza magát az emberiség bűneiért. Az enyémért és a tiedért is Kedves Olvasó. És a lényeg: feltámad a biológiai halálból, bizonyítva, hogy Ő Isten.

Ne menjünk el az állítás mellett, hogy Jézus él! Ez az evangélium lényege, s amelyik egyház nem veszi ezt komolyan, az embereket nem bátorítja naponkénti igekutatásra és az ünnep kapcsán csak a távoli múltba a „kisdedhez” viszi el közösségét, már régen megtagadta Istent.

Kezdetben több mint ötszáz ember tanúsítja, hogy él az Úr.

Követőinek száma ma (legalábbis papíron) több, mint egymilliárd. 2014 van és Jézus él.

Ha él, akkor lélegzik, tevékenykedik és tervei is vannak. És a terveit véghez is viszi Isten akarata szerint. A tervek lényegében rólunk szólnak. Egy megmentési terv végén járunk. Ez az igazi öröm, ami átjárhatná a karácsonyt, de a legtöbben csak legyintenek erre. Pedig ez a hír az, ami felhőtlenné teszi még a legborúsabb napunkat is.

Nem a születése a fontos, hiszen a Biblia beszámolója nem erre helyezi a hangsúlyt. A halála az, ami számít nekem és mindenkinek, aki bele mer nézni a saját életébe, elismerve az abban rejlő rútságokat, visszataszító jellemvonásokat, amivel sokszor szembesülünk.

Ez ellen van gyógymódja Istennek, Fián keresztül. E nélkül a karácsony üres marad. És üresek is maradunk mi is, hiába van bennünk szeretetéhség, semmi más nem tudja ezt az űrt betölteni. Nézz rá szeretteidre, hamarosan így vagy úgy, de el fogjátok veszíteni egymást. Egyetlen megoldás erre a szomorú tényre, ha megtöltöd értelemmel ezt az ünnepet.

A világ egy része egy másik ünnepre készül egész évben, minden nap, percről percre. Egy óriási menyegzői vacsorára. Jézus ígéretei szerint visszajön, hogy igazságot szolgáltasson kinek-kinek életútja, hozzá való viszonya alapján. Akár elfogadjuk ezt akár nem.

Talán sokan mosolyognak ezen, de adj magadnak minden nap egy órát teljes csöndben miközben, az életeden elmélkedsz, sikereiden vagy kudarcaidon - s éppen nem pénzért futkosol- be fogod látni, hogy Krisztus igazsága nélkül minden más, amivel az idődet töltöd  a biztos elveszésbe visz. Mert nélküle elveszettek vagyunk. Nincs olyan emberi tudomány vagy vallási hagyomány, ami ebből kimenthetne. Egyetlen megmentőnk van, Krisztus.
Heidegger, német filozófus az emberiség világhelyzetére értette ugyan, de az egyén életére ugyanúgy érvényes az alábbi kijelentése: „Már csak egy Isten menthet meg bennünket”

Vizsgáld meg mit tett Jézus érted, érted, aki valójában nem sokat ér, és elámulsz az áldozat nagyságától.

Hivatalosak vagyunk egy nagy eseményre. Tudnod kell: új ünnep készül, szeretném, ha találkoznánk.

„És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.
kistelekjaras.hu tól ihletve

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése