Tartósítószer-mentes, hozzáadott cukrot
nem tartalmaz, csökkentett zsírtartalmú, vitaminban gazdag - számos
olyan hívószó van a csomagolásokon, ami vásárlásra ösztönöz bennünket.
De
lehet, hogy egy-egy ilyen állítás eltereli a figyelmünket a termék más
jellemzőiről. Ha nem tudjuk, mi mindenre kell figyelnünk egy-egy termék
címkéjén, könnyen átverhetnek. Hajlamosak vagyunk olykor több pénzt is
kifizetni egy-egy termékért, amit egészségesnek hiszünk. Pedig nem
biztos, hogy az erre vonatkozó állítások igazak. Sok a trükk és a
félrevezető állítás: örömmel fogyasztunk valamit, ami vitaminban gazdag,
közben pedig igen magas a zsírtartalma.
Például egy üditőitalon
fel lehet tüntetve, hogy mesterséges színezék mentes, de az apró betűs
részt átböngészve kiderül, hogy tele van cukorral, karamellel,
tartósítószerrel és más nem-természetes adalékanyaggal. Vagy egy
gabonapelyhen áll az, hogy teljeskiőrlésű gabonát és kálciumot
tartalmaz, de csökkenti értékét, hogy ez is tele van cukorral. Egy
gabonás-gyümölcsös keksz összetevőit elemezve is arra számítanánk, hogy
egészségesen táplálkozunk, de ezek aránya elenyésző a cukor és
adalékanyagok mennyiségéhez képest.
Ha most még elő is
fordulhatnak efféle megtévesztő kiemelések, az új szabályozást (a
fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló EU
rendelet) követően aligha. Az új rendelet 2014. december 13-án lép
életbe, és új szabályokat hoz majd a jelölésekkel kapcsolatban. Főként
annak érdekében, hogy ne lehessen eképpen félrevezetni a fogyasztókat. A
tápérték jelölése is kötelezővé válik 2016-tól, ez ugyanis most nincs
így, tehát lehet, hogy megveszünk valamit, ami például kálciumban
gazdag, de amúgy elfogyasztása nem előnyös szervezetünk számára.
Lássuk,
mi vonatkozott eddig a címkézésre, és azt, mi változik. A Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatott a várható
változásokról.
A jelölés és a reklám mostani szabályozása:
- nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait illetően
-
nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan tulajdonságot, amelyekkel az
valójában nem rendelkezik - például gyógyhatást: egyébként alapvető
szabály, hogy élelmiszernek gyógyhatás nem tulajdonítható
- nem
sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik,
ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is
rendelkezik - lásd a pár évvel ezelőtti joghurtbotrányt, olyan
összetevővel kérkedtek, ami a legegyszerűbb joghurtban is benne van
- nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat
Most ezt kell kötelezően feltüntetni:
- az élelmiszer megnevezését
- az összetevők felsorolását
- bizonyos összetevők mennyiségét
- előrecsomagolt élelmiszer esetén a beltartalom mennyiségét
- az élelmiszer lejárati dátumát
- a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételeket
- az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét
- az eredet vagy a származás helyét
- felhasználási útmutatót, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni
- az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalmat
Ezeket a szabályozásokat fogja kiegészíteni a 2014. december 13-án életbe lépő új rendelet. Eszerint:
- az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni
-
kötelezővé teszi a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára
hasznosuló részét az élelmiszernek) 2016. december 13-tól, valamint
módosítja a feltüntetésére vonatkozó szabályokat is
- meghatározza a jelölésen alkalmazható legkisebb betűméretet, hogy az valóban olvasható legyen
- előírja, hogy az interneten vásárolt élelmiszerekről milyen információkat kell a vásárlás előtt a vásárló tudomására hozni
2016
decemberétől korlátozva lesz az is, mely adatokat lehet megismételni,
kiemelni, elkerülve így azt, hogy egy termék előnyös tulajdonságát
hangsúlyozzák annak ellenére, hogy az élelmiszer nem túl egészséges.
Csak az energiatartalomra, vagy a zsír-, cukor-, illetve a sótartalomra
vonatkozó állítások lehetnek külön, a tápanyagtáblázatból kiemelve is
jelen. Azaz nem lehet majd csak az előnyös tulajdonságokat reklámozni,
és ezzel félrevezetni a fogyasztókat.
A hozzáadott vitaminnal
kapcsolatban egyébként is szigorú a szabályozás. A jogszabály
meghatározza, hogy az élelmiszernek minimálisan mennyit kell
tartalmaznia az adott vitaminból vagy ásványi anyagból, ha az a
jelölésen fel van tüntetve. Eszerint például a "C-vitaminban gazdag"
felirat akkor szerepelhet az élelmiszeren, ha az élelmiszer C-vitamin
mennyisége legalább a napi beviteli mennyiség harminc százaléka. Ez a
mennyiség felnőttek számára 80mg, amelynek harminc százaléka 24 mg.
Pólus Online cikke alapján.
