rendszer használati díj.

Többe kerül az energiahálózatok működtetése az elszálló áram- és gázárak miatt, ezért kell emelni az úgynevezett rendszerhasználati díjakat. A gáznál októbertől emelkedik, az áram esetében már nyáron megemelték az átviteli díjat.

A rendszerhasználati díjak sok esetben több ezer forinttal is drágultak, amit alapvetően a fogyasztás alapján fizetendő, úgynevezett átviteli díjak okoznak.



„Az áramellátáshoz szükséges rendszereket, vezetékeket, transzformátorokat fenn kell tartani, a karban kell tartani, ott emberek dolgoznak, gépek, eszközök működnek, ezekhez pedig éppúgy energia kell, mint akár itthon működtetni mondjuk egy gázrezsót vagy felkapcsolni a lámpát. Ezeknek a díját fizetjük meg a rendszerhasználati díjban” – magyarázta Holoda Attila energiapiaci szakértő az RTL Hírdónak.

Az áram esetében az Energiahivatal

idén nyáron emelte három és félszeresére az átviteli díjat.

Gulyás Gergely miniszter akkor azt mondta, ez nem jelent plusz bevételt az államnak.

„A rendszerhasználati díjat az MVM annak megfelelően számolja ki, hogy mennyi a valós költsége a rendszerhasználatnak. Tehát ott semmilyen plusz állami bevétel vagy akár céges MVM bevétel nincsen. És hogy a rendszerhasználati díj radikálisan megnövekedett volna, ebben én nem vagyok olyan száz százalékig biztos” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a július végi Kormányinfón.

„Most azért tapasztaljuk ezt a brutális emelkedést a rendszerhasználati díjban, mert ez egy piaci szolgáltatás, amit ők végeznek, de ugyanúgy a piacról szerzik be hozzá az energiát és az energia-áremelés az őket éppúgy érintette, mint a fogyasztókat érinti” – tette hozzá Holoda Attila a csatornának.

A rendszerhasználati díj emelése októbertől a gázszámlákon is látható lesz. A köbméterenkénti 20 forintos drágulást azonban a számlának csak a rezsicsökkentéssel fizethető mennyiségen felüli részében érvényesítik. Ez az úgynevezett lakossági piaci ár, ami októberben, novemberben és decemberben nagyjából 752 forint lesz köbméterenként.

Azt, hogy januártól mennyi lesz a gáz ára, várhatóan december második felében határozza meg az Energiahivatal.

---------------------------------------------------------
Tanulj meg okosan bánni a pénzzel, érd el a pénzügyi céljaid és élj szabadon, anyagi biztonságban!


Szabadulj meg a hiteleidtől és tanuld meg jól kezelni a pénzt, hogy azt eszközként használva elkezdhess igazi vagyont építeni!




KÉREM AZ OKTATÓANYAGOT ÉS A BÓNUSZOKAT!

Ebben a tananyagban minden benne van, ami kimaradt




-------------------------------------------


Keresetlevelében az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy:
Az uniós jog
A 714/2009 rendelet
2 A 714/2009 rendelet (3), (14) és (16) preambulumbekezdése értelmében:
„(3) Jelenleg […] a Közösségben a villamos energia egyenlő feltételekkel és megkülönböztetés vagy hátrányok nélkül történő értékesítése akadályokba ütközik. Különösen a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés és az egységesen eredményes hatósági felügyelet hiánya jelent több tagállamban is problémát, és továbbra is léteznek elszigetelt piacok.
[…]
(14) Megfelelő, hosszú távú területi jelzések rendszerére van szükség, amely azon elvre épül, hogy a hálózati hozzáférési díjak szintjeinek tükrözniük kell az érintett régió termelésének és fogyasztásának egyensúlyát, a termelők és/vagy fogyasztók hálózati hozzáférési díjai közötti különbségtétel alapján.
[…]
(16) A villamos energia belső piacán kialakuló valódi verseny előfeltétele a megkülönböztetéstől mentes és átlátható hálózathasználati díj, beleértve az átviteli hálózat rendszerösszekötő távvezetékeinek használatát is. E távvezetékek rendelkezésre álló kapacitását a biztonságos hálózatüzemeltetés biztonsági szabványainak megfelelő legmagasabb szintben kell meghatározni.”
3 E rendelet 11. cikke a következőképpen rendelkezik:
„A [villamosenergia‑piaci átvitelirendszer‑üzemeltetők európai hálózatánál (villamosenergia‑piaci ENTSO)] az e rendelet 4–12. cikkében, valamint a 347/2013/EU rendelet 11. cikkében említett tevékenységek elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átvitelirendszer‑üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a tarifák kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és megfelelőek.”
4 Az említett rendelet 14. cikke a következőket írja elő:
„(1) A hálózati rendszerüzemeltetők által a hálózati hozzáférés tekintetében alkalmazott díjaknak átláthatóaknak kell lenniük, figyelembe kell venniük a hálózatbiztonsági követelményeket, és tükrözniük kell a ténylegesen felmerült költségeket, amennyiben azok megfelelnek egy hatékonyan működő és szerkezetileg hasonló hálózati rendszerüzemeltető díjainak, és megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazzák őket. A díjak nem lehetnek távolságfüggőek.
(2) Adott esetben a termelőkre és/vagy fogyasztókra alkalmazott díjak szintjének közösségi szintű területi jelzéseket kell szolgáltatnia, és figyelembe kell vennie a hálózati veszteségeket és az okozott szűk keresztmetszetet, továbbá az infrastrukturális beruházási költségeket.
(3) A hálózat‑hozzáférési díjak meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) az átvitelirendszer‑üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus ki‑ és befizetéseit;
b) a ténylegesen teljesített ki‑ és befizetéseket, csakúgy, mint az előző időszakok adatai alapján a jövőbeni időszakokra becsült kifizetéseket.

---------------------------------

Rengeteg olyan weboldal van, ahol kérdőívek kitöltésével lehet pénzt keresni, azonban nem mindegyik ugyanolyan jó.
Van amelyik többet fizet, van amelyik kevesebbet, van amelyik nem érhető el Magyarországról, és van amelyik ugyan elérhető, de nincsenek felmérések a magyar célközönség számára. Az alábbi listában azok a kérdőíves oldalak szerepelnek, amiket kipróbáltam, és itthonról is megfelelően működnek.

 kérdőívek>>> 

---------------

– Magyarország – mivel a hálózatokhoz való hozzáférés díjainak a megállapítása során figyelmen kívül hagyta a rendszerüzemeltetőknél ténylegesen felmerült költségeket – nem teljesítette 2013. április 17‑i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2013. L 115., 39. o.; helyesbítések: HL 2014. L 283., 81. o.; HL 2018. L 167., 37. o.) módosított, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 15. o.; a továbbiakban: 714/2009 rendelet) 14. cikkének (1) bekezdéséből és a 347/2013 rendelettel módosított, a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 36. o.; helyesbítések: HL 2009. L 229., 29. o.; HL 2009. L 309., 87. o.; a továbbiakban: 715/2009 rendelet) 13. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, és hogy
– Magyarország – mivel elmulasztotta létrehozni a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 55. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 94. o.) 37. cikkének (17) bekezdése és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 94. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 97. o.) 41. cikkének (17) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szembeni jogorvoslathoz való jog biztosítását szolgáló megfelelő mechanizmust – nem teljesítette a 2009/72 és 2009/73 irányelv említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=228671&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=
&occ=first&part=1&cid=10828512

A villany- és gázszámlánk és a zsemle számlája az e.on büféjébe

A villany- és gázszámlánk! Ez igaz!

"Sok minden van mi csodálatos,
de az embernél nincs semmi csodálatosabb..."

De! A villany- és gázszámlánk!

Nézzük!
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára!

Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a
Fogyasztó és a Szolgáltató egymás közötti korrekten elszámoljon és a
Fogyasztó annyi díjat fizessen, amennyi villanyt, vagy gázt a mérőóra
szerint elhasznált. Ennek ma már semmi jelentősége nincsen, mert
bármit mutat a mérőóra a Szolgáltató olyan összegű számlát állít ki,
amilyet akar.

Miért? Mert nincsen ember, aki ellenőrizni tudná, hogy a számlán
szereplő összeg megfelel-e a tényleges fogyasztással. Miért ? Mert a
számlán szereplő fizetendő díj és a mérőóra által mutatott elhasznált
mennyiség és annak egy egységnyi díja köszönő viszonyban sincs
egymással.

Egy normális országban, tisztességes államrezonban, egyértelműen meg
van határozva, hogy egy kilowatt áram, vagy egy m3 gáz mennyibe kerül
és a mérőóra által mutatott mennyiséget be lehet szorozni ezzel az
egységárral és máris megvan az eredmény, hogy mennyit kell fizetni.

Nálunk nem így van, mert ez nem normális ország és nem működik
tisztességes államrezon.

Vegyünk akkor egy villanyszámlát.
Nézzük meg miből áll össze a számla végösszegét jelentő, fizetendő
6.758.-Ft díj:
24h áramdíj tömb I. 2009.02.12.-2009.03.22. 110 kWh 20,38 Ft/kWh 2.242.-Ft
24h áramdíj tömb II. 2009.02.12.-2009.03.22. 45 kWh 21,68 Ft/kWh 976.-Ft
Összesen: 3.218.-Ft.

Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 napos
időszakra 155 kWh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egységáron (az
már rejtély, hogy miért a két különböző egységár, de még belefér)
3.218.-Ft áramdíj fizetendő.

De ezzel nincsen vége, mert a számla folytatódik, úgy, mint
Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31.-
Kedvezményes árú villamosenergiai támogatás 19.-
Összesen: 50.-
Átviteli-rendszerirányítási díj 89.-
Rendszerszintű szolgáltatás díj 66.-
Elosztói forgalmi díj 1.341.-
Elosztói veszteség díj 648.-
Menetrend kiegyensúlyozási díj 78.-
Összesen: 2.222.-

Még nincs vége, de egy villanyszámlában ez a "Menetrend
kiegyensúlyozási díj", figyelemreméltó kreativitásra vall, ezért
érdemes egy kicsit megpihenni.

Továbbá:
Elosztói alapdíj 150.-
Összesen: 2.372.-

Na már most, ha az áramdíjhoz (3.218.-) hozzáadjuk ezt a többit
(2.372.-) akkor 5.590.-Ft jön ki, amihez még a 20 % ÁFA jön hozzá +
50.-Ft AHK (ez is rejtély, hogy micsoda) és máris megkapjuk a
villanyszámla 6.758.-Ft végösszegét.

Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl megjelölt őrületek,
amik összesen 2.372.-Ft-ot tesznek ki, miért kerülnek Lajos bácsi és
Ilonka néni villanyszámlájába felszámításra, az akkor azt is mondja
meg, hogy ezek az ilyen-olyan díjak miért éppen annyi összegűek és
miért nem alacsonyabbak, vagy magasabbak. Valamint mikor, ki
állapította meg pl. a "menetrend kiegyensúlyozási díj" 0,5000 HUF/kWh
egységárát és ennek mi a fene köze van az én villanyszámlámhoz.

Ha mégegyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy a tényleges
áram fogyasztás után 3.218.-Ft-ot kellene fizetni, de ezt feltornázták
a TELJESEN ELLENŐRIZHETETLEN plusz költségekkel 6.758.-Ft-ra.

A gázszámlával hasonló a helyzet, de ott az átejtés talán még
bonyolultabb. Persze a számla itt sem az elfogyasztott gázmennyiség és
az egységár szorzata, hanem korrekciós tényezőt, fűtőértéket (MJ/m3),
elszámolt hőmennyiséget is számítanak és a számla összege az egységár
és az elszámolt hőmennyiség szorzata, amiben a fűtőérték (MJ/m3) és az
elszámolt hőmennyiség (MJ) adja a két ismeretlenes egyenletet és őrzi
meg a számla összegének titkát.

Miért van ez így? Hol van ilyenkor a fogyasztóvédelem? Mikor lesz már
ennek vége?

Budapest, 2010. január
(Ez sajnos, nem vicc.)

Ha valaki ezt meg tudja magyarázni kérem írja meg nekem!

A villanyszámla analógiájára elképzeltem, hogyan is festene egy zsemle
számlája az e.on büféjében.

péksütemény 1 db 8.50 Ft
búza vetési és aratási összetevő 2.32 Ft
búza érlelési Nap-egyenérték 0.27 Ft
búza kelési bizonytalansági faktor 1.88 Ft
búza feldolgozási (háztáji) veszteség 0.66 Ft
búza sikér-díj 1.30 Ft
kukorica bánatpénz 0.72 Ft
vízbázis fejlesztési hozzájárulás 0.20 Ft
pékség újrafestés, rovarírtás 0.52 Ft
gömbölyítési jutalék (művészeti felár) 0.78 Ft
szolárium (régebben színkezelési) pótdíj 1.70 Ft
sütőlapát korszerűsítési alap 0.88 Ft
azonosítás 0.34 Ft
kifli szolidaritási együttható 2.40 Ft
PTU.KAH.ZZ 1.90 Ft
összesen: 27 Ft

-