A PIN-kód megfordítása riasztja a rendőrséget?
Egy körlevél szerint ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, a PIN-kódod megfordításával értesítheted a rendőrséget. Nem, nem értesítheted, de volt, aki komolyan gondolta, és üzletet is látott ebben.
“Ne legyen rá szükségünk – de milyen érdekes. Jó tudni, ha igaz!
PIN KÓD FORDÍTVA (jó tudni)
Ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, értesítheted a rendőrséget, ha a PIN kódodat fordítva adod meg.
Pl. ha a PIN kódod 1234, írd azt, hogy 4321.
Az ATM felismeri, hogy a PIN kódot fordítva adtad meg,mint ahogyan az a kártyádon van.
A gép ugyan kiadja a kért összeget, de anélkül, hogy arabló tudná, a rendőrség azonnal a segítségedre jön.
Sajnos, ezt ritkán használják az emberek, mert nem tudnak róla.
KÉRLEK, ADD TOVÁBB!” – olvasható a levélben.
A levél a Snopes.com szerint 2006 óta terjed az interneten, és az abban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Egy Joseph Zinger nevű chicagói üzletember ugyan 1998-ban, SafetyPIN név alatt levédetett egy ilyen rendszert, és még a tükörkódokra (2002) is gondolt. Éveken át tartó ajánlgatása ellenére azonban a bankok nem kértek a rendszerből, pedig három állam is elgondolkozott annak bevezetéséről. A pénzintézetek fő ellenérve – a bevezetés költségei mellett – az, hogy 1. valószínűleg a rendőrök a riasztás ellenére sem érnének ki időben, 2. sokkhatás alatt kicsi az esélye, hogy az ember fejben megfordítsa PIN-kódját, 3. ez zavart idézhet elő, amire a támadó is rájöhet, és még agresszívebben léphet fel.
> PIN KÓD FORDÍTVA (jó tudni)
> Ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, értesítheted a rendőrséget, ha a PIN kódodat fordítva adod meg.
> Pl. ha a PIN kódod 1234, írd azt, hogy 4321.
> Az ATM felismeri, hogy a PIN kódot fordítva adtad meg, mint ahogyan az a kártyádon van. A gép ugyan kiadja a kért összeget, de anélkül, hogy a rabló tudná, a rendőrség azonnal a segítségedre jön.
> Sajnos, ezt ritkán használják az emberek, mert nem tudnak róla.
> KÉRLEK, ADD TOVÁBB!
A fenti üzenet terjed már a múlt hét vége óta a net magyar felén, lánclevélben, és persze az iWiW-en, mert előbb-utóbb ott is kiköt minden hülyeség. Természetesen hoax, kitaláció az egész, angolul legalább 2006 szeptembere óta terjed. Reméljük, senki nem küldte tovább, aki meg továbbküldte, gyorsan kérjen bocsánatot.
De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, összeszedtünk négy ügyfelet négy különböző bankkártyával, és a nyakunkba vettük az Árpád úti banknegyedet, Újpest Zürichjét, hátha sikerül egy direkt fordítva beütött PIN kóddal látványosan elfogatnunk magunkat a rendőrséggel. Nem sikerült.
A K&H-nál próbálkoztunk először, natív kártyával, de a fordítva megadott PIN hatására a gép csak annyit mondott, hogy hibás a kód, és visszaadta a kártyát. A várakozás alatt sem jelent meg a várva várt rohamosztag, csak a bank biztonsági őre jött ki érdeklődni, mit művelünk, majd távozott.
A következő helyszínen, a Budapest Banknál citibankos kártyával teszteltük, vajon krosszkompatibilis-e a csodamódszer, de az eredmény itt is negatív volt: pénzt nem kaptunk, kártya vissza, rendőr a tízperces várakozás alatt sehol.
Az OTP-nél hasonló eredménnyel jártunk: az ATM látszólag itt is elfogadta a fordított kódot, eljutott a következő képernyőig, ahol az összeget kell beütni, és csak ezután utasította vissza a kérést. A számlatulajdonos viszont kapott egy megnyugtató, bár idegen nyelvű sms-t, miszerint „SIKERTELENATM készpénz felvét: – 100 000 HUF; OTP, BUDAPEST, IV. ARPAD UT 62”, majd a kártyaszám és az aktuális egyenleg. Kommandónak se híre, se hamva.
Ha valahol, akkor az utolsó helyszínen, a Raiffeisennél üthettek volna rajtunk a legkönnyebben, mert a rendőrség épülete a bankkal sréhen szemben van, másodpercek alatt át lehet érni gyalog, de sajnos itt sem fogtak el bennünket. A legnagyobb akadályt a bank saját humán biztonsági pajzsa jelentette – az alkalmazottak közül ketten is bizalmatlanul tudakolták, mit akarunk. Hiába tartózkodtunk a bank előtti járdán, tehát közterületen, még a forgatástól is el akartak tiltani bennünket, aztán szerencsére sikerült kapcsolatba lépniük a központtal, ahonnan megérkezett az engedély. Beütöttük a fordított kódot, az rendben elutasítódott, jött a hibás PIN miatt sikertelen készpénzfelvételről szóló sms, aztán kémleltük egy ideig a szemközti rendőrőrsöt, hátha lecsap ránk valaki, de erről a helyszínről is szabadlábon távoztunk.
A Snopes.com szerint a SafetyPIN-nek nevezett módszert 1994-ben találta ki egy chicagói üzletember, Joseph Zingher, aki négy évvel később szabadalmaztatta is az ötletet. Zingher még arra is talált – pontosan nem részletezett – megoldást, hogy mi legyen azokkal a kódokkal, amelyek visszafele ugyanazok, mint odafele (1111, 1221, stb.).
Bár az elmúlt években több amerikai állam törvényhozása is fontolóra vette a módszer bevezetését, sőt Illinois-ban 2004-ben fakultatíve alkalmazhatóvá is tették, máshol, például Georgiában és Kansasban nem lett belőle semmi.
Az okok között szerepel, hogy a bankok úgy gondolják, a rabló úgyis rég lelép, mielőtt a pánikkód által riasztott rendőrök a helyszínre érkeznének, illetve hogy az ügyfelek jelentős része stresszhelyzetben képtelen lenne saját PIN kódjának fordítottját beütni, főleg anélkül, hogy a rabló gyanút ne fogna.
> Ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, értesítheted a rendőrséget, ha a PIN kódodat fordítva adod meg.
> Pl. ha a PIN kódod 1234, írd azt, hogy 4321.
> Az ATM felismeri, hogy a PIN kódot fordítva adtad meg, mint ahogyan az a kártyádon van. A gép ugyan kiadja a kért összeget, de anélkül, hogy a rabló tudná, a rendőrség azonnal a segítségedre jön.
> Sajnos, ezt ritkán használják az emberek, mert nem tudnak róla.
> KÉRLEK, ADD TOVÁBB!
A fenti üzenet terjed már a múlt hét vége óta a net magyar felén, lánclevélben, és persze az iWiW-en, mert előbb-utóbb ott is kiköt minden hülyeség. Természetesen hoax, kitaláció az egész, angolul legalább 2006 szeptembere óta terjed. Reméljük, senki nem küldte tovább, aki meg továbbküldte, gyorsan kérjen bocsánatot.
De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, összeszedtünk négy ügyfelet négy különböző bankkártyával, és a nyakunkba vettük az Árpád úti banknegyedet, Újpest Zürichjét, hátha sikerül egy direkt fordítva beütött PIN kóddal látványosan elfogatnunk magunkat a rendőrséggel. Nem sikerült.
A K&H-nál próbálkoztunk először, natív kártyával, de a fordítva megadott PIN hatására a gép csak annyit mondott, hogy hibás a kód, és visszaadta a kártyát. A várakozás alatt sem jelent meg a várva várt rohamosztag, csak a bank biztonsági őre jött ki érdeklődni, mit művelünk, majd távozott.
A következő helyszínen, a Budapest Banknál citibankos kártyával teszteltük, vajon krosszkompatibilis-e a csodamódszer, de az eredmény itt is negatív volt: pénzt nem kaptunk, kártya vissza, rendőr a tízperces várakozás alatt sehol.
Úgy tesz, mintha adna
Vakmerő tesztelőnk így emlékszik vissza az akcióra: „Miután beírtam a fordított PIN kódot, végigcsinálhattam szinte mindent ugyanúgy, mintha a jó kóddal kezdtem volna a tranzakciót. Választhattam, hogy mekkora összeget akarok felvenni, majd amikor választottam, akkor abból, hogy bizonylattal vagy bizonylat nélkül akarom-e felvenni. Ekkor kaptam meg az üzenetet, hogy hibás a PIN kód, ha javítani akarom, nyomjam meg a Javítást. Nem azt nyomtam meg, hanem a Törlést, ekkor megkérdezte, akarok-e másik tranzakciót, nem akartam, hanem rohantam az út szélére, és vigyázó szememet az Árpád út távolára vetettem, ahonnan kék szirénás autókat vártam feltűnni. És várnék még bizonyára most is, ha az emberrablók már a hibás PIN kód beütésekor nem kezdenek gyanakodni, és vágják le a hüvelykujjamat, ki tudja, jó lehet még valamire az ujjlenyomatom.”Az OTP-nél hasonló eredménnyel jártunk: az ATM látszólag itt is elfogadta a fordított kódot, eljutott a következő képernyőig, ahol az összeget kell beütni, és csak ezután utasította vissza a kérést. A számlatulajdonos viszont kapott egy megnyugtató, bár idegen nyelvű sms-t, miszerint „SIKERTELENATM készpénz felvét: – 100 000 HUF; OTP, BUDAPEST, IV. ARPAD UT 62”, majd a kártyaszám és az aktuális egyenleg. Kommandónak se híre, se hamva.
Ha valahol, akkor az utolsó helyszínen, a Raiffeisennél üthettek volna rajtunk a legkönnyebben, mert a rendőrség épülete a bankkal sréhen szemben van, másodpercek alatt át lehet érni gyalog, de sajnos itt sem fogtak el bennünket. A legnagyobb akadályt a bank saját humán biztonsági pajzsa jelentette – az alkalmazottak közül ketten is bizalmatlanul tudakolták, mit akarunk. Hiába tartózkodtunk a bank előtti járdán, tehát közterületen, még a forgatástól is el akartak tiltani bennünket, aztán szerencsére sikerült kapcsolatba lépniük a központtal, ahonnan megérkezett az engedély. Beütöttük a fordított kódot, az rendben elutasítódott, jött a hibás PIN miatt sikertelen készpénzfelvételről szóló sms, aztán kémleltük egy ideig a szemközti rendőrőrsöt, hátha lecsap ránk valaki, de erről a helyszínről is szabadlábon távoztunk.
Tizenöt éves sztori
A pánikkódos hoax réges-rég ismert ugyan, még a Wikipedia PIN kódokról szóló cikke is tárgyalja, de érdekes módon nem teljesen alaptalan.A Snopes.com szerint a SafetyPIN-nek nevezett módszert 1994-ben találta ki egy chicagói üzletember, Joseph Zingher, aki négy évvel később szabadalmaztatta is az ötletet. Zingher még arra is talált – pontosan nem részletezett – megoldást, hogy mi legyen azokkal a kódokkal, amelyek visszafele ugyanazok, mint odafele (1111, 1221, stb.).
Bár az elmúlt években több amerikai állam törvényhozása is fontolóra vette a módszer bevezetését, sőt Illinois-ban 2004-ben fakultatíve alkalmazhatóvá is tették, máshol, például Georgiában és Kansasban nem lett belőle semmi.
Az okok között szerepel, hogy a bankok úgy gondolják, a rabló úgyis rég lelép, mielőtt a pánikkód által riasztott rendőrök a helyszínre érkeznének, illetve hogy az ügyfelek jelentős része stresszhelyzetben képtelen lenne saját PIN kódjának fordítottját beütni, főleg anélkül, hogy a rabló gyanút ne fogna.
